Szobrászok és iparművészek dolgoztak együtt Fellner Sándorral a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületén. A gótikát a magyaros szimbólumokkal ötvöző formanyelv kitalálása mellett a Zsolnay-féle épületkerámiáknak, Thék Endre bútorainak és Gönczy Lajos szobrainak is köszönhető a minőség, amely az előző századforduló nagyszerű reprezentatív épületei közé emelte a Mátyás-templom szomszédságában álló minisztériumi épületet.

Gazdag díszítések, finoman elhelyezett magyaros stílusjegyek és a Mátyás-templom hatása, a gótika és a „modern” szecesszió együttes megjelenése jellemzi a többször átalakuláson átesett Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületének ornamentikáját, amelyről Katona Júlia írt átfogó tanulmányt.

A főhomlokzati látványtervek már napvilágra kerültek, elkezdődtek a tisztítóbontások is, így csak idő kérdése, hogy a Pénzügyminisztérium budavári épületének Fellner által megálmodott formája ne csak régi fotográfiákon táruljon szemünk elé. De mennyit tudunk az eredeti épületről? Tekintsük át a történetét!

Kiváló művei közé tartozik a Bulyovszky-villa, a Gerbeaud-ház és a Frankel Leó utcai zsinagóga, de leginkább az egykori Pénzügyminisztérium épületéről ismert. Ő Fellner Sándor építész; főművének teljes rekonstrukciója nemrég kezdődött el a Budai Várnegyedben.

Rejtett értékek. A historizmus különleges példája a budapesti Nagykörútnál – Fellner Sándor és a neogótika találkozása. Míg Budapest tágabb belvárosában nagyrészt a 19. században, a neoreneszánsz jegyében épült házak állnak, a historizmus egy különleges stílusirányzatának már jóval kevesebb képviselője akad. A ritka neogótika egyik bájos, velencei hatású példája a zajos Teréz körútról nyíló apró Szobi utcában áll – igazi rejtett értékként.

[…] Lukács László pénzügyminiszter 1899 nyarán kereste meg Fellner Sándor építészt, hogy kezdjen el foglalkozni egy új palota „beosztásával, elhelyezésével és az ezzel összefüggő kérdésekkel”. Hamarosan megkezdődhetett a tervezés. A miniszter a 19. század utolsó napján, 1900. december 31-én hagyta jóvá a terveket, az első kapavágásra pedig 1901. október 10-én, az alapkőletételre pedig 1902. április 15-én került sor. Az alapárok ásása kapcsán nagy mennyiségű régészeti lelet került elő: „A talaj valóságos bányája volt az archeológiai leleteknek.” – írja az építész.

Újraéled a pesti szerb örökség: elkezdődött a Tökölyanum rekonstrukciója. […] 1907-ben a kollégium épületét lebontották, és még abban az évben Fellner Sándor megtervezte az új épületegyüttest. A Veres Pálné utca 17. alatti északi udvaron ma is megtalálható az egykori klasszicista kollégium homlokzati szoborcsoportja. Az intézmény története egyébként könnyen kiolvasható a második és a harmadik emelet magasságában lévő három bronzöntvény domborműről. A Gönczy Lajos szobrászművész jegyezte alkotásokon látható dátumok: 1790, 1838 és 1907.

Mint ahogyan arról már korábban is beszámoltunk, hamarosan visszanyeri eredeti pompáját a Szentháromság tér 6. szám alatti épület, amelybe a felújítást követően visszaköltözhet egykori és leendő tulajdonosa, a Pénzügyminisztérium. Most, hogy ismerjük az épület jövőjét, ismerkedjünk meg a múltjával is!

Fellner Sándor 1857. január 22-én született. Tanulmányait Pesten, a belvárosi Főreáliskolában kezdte, melynek elvégzése után a Műegyetemen tanult. Egyelőre nincsenek arra vonatkozó információink, hogy hány félévet töltött itt. 1873. november elején arról számolt be a sajtó, hogy két másik művésztársával együtt Fellnernek, mint építészetre készülő ifjúnak adományozta a király a bécsi Képzőművészeti Akadémia 420 forint javadalommal járó ösztöndíját. 1873-1876 között a bécsi Képzőművészeti Akadémián Theophil Hansen tanítványa volt.