„Fantasztikusan érdekes volt…”
A fenti cím a Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozat keretében szervezett szombati előadásaink egyik látogatójának egy internetes fórumon kiposztolt véleményéből vett idézet.
A fenti cím a Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozat keretében szervezett szombati előadásaink egyik látogatójának egy internetes fórumon kiposztolt véleményéből vett idézet.
A századforduló reprezentatív épületeihez hasonlóan a Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épülete is kőből kapott főhomlokzatot. A rekonstrukció során a szakemberek különös gondot fordítanak a második világháborús pusztítás és az azt követő átépítések következtében megfogyatkozott elemek pótlására. A homlokzati mészkőburkolatokat és kváderköveket öt különböző külső műhely kőfaragó mesterei készítik elő az újjáépítéshez.
Kevésbé ismert, hogy 1907. október 7-én fejeződtek be teljesen a Pénzügyminisztérium Szentháromság téri palotájának építési munkálatai. Az építkezés érdemi munkáira 1901 októbere és 1904 decembere között került sor, ám az utómunkálatok azonban 1907 októberéig folytatódtak. S több sarkalatos dátum is kapcsolódik magához az építkezéshez.
Fellner Sándor 1857. január 22-én született. Tanulmányait Pesten, a belvárosi Főreáliskolában kezdte, melynek elvégzése után a Műegyetemen tanult. Egyelőre nincsenek arra vonatkozó információink, hogy hány félévet töltött itt. 1873. november elején arról számolt be a sajtó, hogy két másik művésztársával együtt Fellnernek, mint építészetre készülő ifjúnak adományozta a király a bécsi Képzőművészeti Akadémia 420 forint…
BővebbenSzeptember utolsó hetében végre a Fortuna-ház területén is megkezdődhettek a tisztítóbontási, feltárási munkálatok, így már az épületegyüttes egészén, tehát a fő- és oldalhomlokzatokon, az udvarokon és az épület minden szintjén folyamatos a munkavégzés. A Fortuna-ház történelmi értékekkel rendelkező magját a beavatkozások nem érintik, de elővigyázatosságból az egyes műveletek tervezői művezetés mellett folynak, az értékes épületrészeket…
BővebbenGazdag díszítések, finoman elhelyezett magyaros stílusjegyek és a Mátyás-templom hatása, a gótika és a „modern” szecesszió együttes megjelenése jellemzi a többször átalakuláson átesett Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületének ornamentikáját, amelyről Katona Júlia írt átfogó tanulmányt.
Budapest ostroma a második világháború legkegyetlenebb csatái közé tartozott, a legnagyobb sérüléseket a Várnegyed szenvedte el. A Várhegy környékén, az itt álló mintegy 6500 lakásból mindössze 1400 maradt meg épen. A pusztítás pedig a háború után is folytatódott: a kommunista diktatúra ideológiai okokból számos épületet rombolt le, holott azok megmenthetők, újjáépíthetők lettek volna. Számos ikonikus…
BővebbenA dualizmus időszakában négy minisztériumnak épült saját palota Budapesten. A Honvédelmi, a Földművelésügyi, a Pénzügy- és az Igazságügyi Minisztérium épületeit tervező Kallina Mór, Fellner Sándor és Bukovics Gyula nem véletlenül kapták feladatukat, az építészek ugyanis a historizmus korszakának jeles képviselői voltak, akiknek épületeivel városszerte találkozhatunk az Andrássy úttól a budai Várig.
A budai Várban, a Szentháromság téren mesebeli szépségű palotát emelt a Pénzügyminisztérium számára 1901 és 1904 között Fellner Sándor építész. Az állami reprezentációt szolgáló épület korabeli megítélését és sikerét jelzi, hogy Fellner az építkezés befejezését követő évben nemesi címet kapott a királytól. Az eredeti állapotnál ma lényegesen egyszerűbb formában látható palota Fellner által tervezett homlokzatának…
BővebbenBudapest mai arculatát egyértelműen egy igen termékeny időszak, a dualizmus építészete határozza meg. A XIX. század második felében épültek a főváros leghíresebb épületei, mint például a Halászbástya, az Operaház, az Országház és a Szent István-bazilika. Erre az időszakra a nagyfokú stíluspluralitás jellemző. Cikkünkben most a legszebb neogótikus épületeket mutatjuk be.